Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


„Aki sokat alszik, keveset él” ? Gondold át újra!

2016.06.04

Nagy előszeretettel használjuk ezt a szólást, mikor szóba kerül, milyen keveset is alszunk. De biztosan megfelel ez így nekünk? Nem is gondolnánk, hogy az 1-2 órás alvásdeficitekkel milyen károkat tudunk okozni a szervezetünknek. Az alvásigény egyénenként eltérő, de egy felnőttnek általában napi 7-8 órás zavartalan alvásra van szüksége. Persze olykor előfordul, hogy kevesebb alvással vagyunk kénytelenek beérni, de ennek pótlását később szervezetünk kiköveteli magának. A baj akkor van, ha ezek a deficitek több nap is jelen vannak életünkben.

1443362465_sleep-positions_2.jpg

Az alváshiány az alábbi területeken befolyásolja életünket:

1443362465_sleep-positions_1.jpg

Alvás és az agy

Ha kihagyunk néhány éjszakányi alvást, a mentális teljesítményünk romlik, koncentrálási, gondolkodási zavarok lépnek fel.

Alvás és a kedélyállapot

Az alvásmegvonás jobban megzavarja a kedélyállapotot, mint a fizikai vagy akár e szellemi teljesítményt. Egyes kutatók szerint az oka az, hogy a különböző agyfunkciókat segítő neurotranszmitterek, köztük a dopamin alvás közben pótlódnak. Alvásmegvonáskor az idegi aktivitás tompul, aminek eredményeként csökken a motiváció, lelassul a gondolkodás és rossz hangulat uralkodik el rajtunk. A jó alvás ezzel szemben pozitív érzelmekre készíti fel az agyat, ezért, mikor nem alszunk eleget, mindent borúsnak látunk, könnyen frusztrálttá, boldogtalanná, életunttá válunk.

Alvás és a stressz

Alvás közben a szervezet megpróbálja kijavítani a stressz okozta károsodásokat, és felkészít arra, hogy másnap kezelni tudjuk az előttünk álló stresszt. Alvás közben csökken a kortizol nevű stresszhormon szintje, miközben nő a szövetregenerációhoz elengedhetetlen növekedési hormon koncentrációja. Elegendő alvás nélkül azonban a kortizolszint emelkedett marad, így a szervezet éber állapota állandósul, ami növeli a vérnyomást és ebből adódóan a szívroham és a stroke kockázatát.

Ez pedig az artériák merevedéséhez vezet, ami a szívroham kockázatát növeli. Ráadásul a magas kortizol szint izomvesztéshez, növekvő zsírraktározáshoz, csonttömegvesztéshez, depresszióhoz, magas vérnyomáshoz és inzulin rezisztenciához vezethet, valamint csökkenti a  növekedési hormon és a tesztoszteron termelését.

Alvás és a testsúly

Tanulmányok eredményei alapján az alváshiány összefügg az étvágy megváltoztatásával és a glükózfelhasználás zavaraival, ami arra utal, hogy az alvásmegvonás inzulinrezisztenciához vezethet. ennek következtében a kialvatlanoknak több inzulinra van szükségük, hogy elérjék a normális vércukorszintet. Ez annyit tesz, hogy több kalóriát fogyasztanak, amivel növelik az elhízás veszélyét.

Egy kutatás szerint azoknál, akik éjszakánként mindössze 4 órát aludtak, 28%-al nőtt az éhségérzetet kiváltó grehlin hormon szintje, és 18%-al csökkent a jóllakottság érzéséért felelős leptin hormon koncentrációja. mindezek következtében a résztvevők étvágya 24%-al nőtt, és kiváltképp az édességek valamint sós és keményítőtartalmú ételek után sóvárogtak.

Ilyenkor érzékszerveink becsapnak minket: azok az ételek, melyek gyors felszívódású szénhidrátokat tartalmaznak, nagyobb és gyorsabb energialöketet adnak, ezért vágyunk sokkal inkább ezekre a hosszúláncú szénhidrátforrások helyett.

Azon fiatalok esetén, akik keveset alszanak, a növekedési hormon mennyiség idő előtt csökkenni fog és ez fokozza a zsírraktározási folyamatokat. Bizonyos kutatások ezzel párhuzamosan a tesztoszteron hormon csökkenését is kimutatták, amely szintén a zsírmennyiség növekedését és az izomtömeg csökkenését okozza.

Alvás és az immunrendszer

Kutatások során bebizonyosodott, hogy a rendszertelen alvás a vastagbélrák, az emlődaganat, a szívbetegség és a II-es típusú diabétesz fokozott kockázatával függ össze. Alvás közben immunrendszerünk egyfajta megelőző karbantartást végez, ugyanis ilyenkor az ölősejtek koncentrációja tízszeresére emelkedik. Egy tanulmány megállapította, hogy akik éjjel 3 óráig fenn maradtak, 30%-al alacsonyabb volt a természetes ölősejtek koncentrációja. Még csekély mértékű, például kétórás alvásdeficit is fokozza a krónikus betegségekkel összefüggő alacsony, de tartós gyulladásos állapotot, ami köztudottan hozzájárul a szív és érrendszeri problémák kialakulásához és megrövidítik az élettartamot.

Alvás és az öregedés

Egyes kutatók feltételezik, hogy a mélyalvás időtartamának csökkenése és az abból adódó növekedési hormon hiány hozzájárulhat az életkor előrehaladtával tapasztalható fizikai hanyatláshoz. Mivel az alvás számos létfontosságú immun-, sejtmegújító és stresszmérséklő funkcióban érintett, az élethosszt is befolyásolja.

Alvás és erőnlét

Az alvás szövetregenerációban betöltött szerepe különösen fontos a fizikai képességük határait feszegető sportolók számára. Elegendő alvás hiányában az anabolikus (felépítő) anyagcsere folyamatok nem zajlanak le tökéletesen, ami nemcsak a megfelelő sportteljesítményt teszi lehetetlenné, hanem egészségügyi problémák veszélyét is magában hordozza. Azt is tudjuk, hogy intenzív edzés mellett az emberek hajlamosabbak a betegségekre. Ráadásul jelentősebb alvásmegvonás, például napi négy óra alvás hatására nő a pulzus és csökken a szívritmus változékonysága, ami nemcsak negatívan befolyásolja a sportteljesítményt, de jelentős szív- és érrendszeri kockázatot jelent.

 

Forrás: fitt.info 2015/4

                shop.builder.hu

1443362465_sleep-positions.jpg